Hm...

Nem vagyok tökéletes lány.
A hajam nem áll mindig jól és gyakran elbukom.
Ügyetlen vagyok,és néha összetörik a szívem.
Van,hogy veszekszem a barátaimmal és vannak napok,amikor semmi se sikerül.
De ha jobban belegondolok és egyet hátra lépek,akkor úgy érzem.
Hogy ez a különleges élet a valóság,és lehet.
De csak lehet,hogy szeretek tökéletlen lenni.

2011. április 21., csütörtök


...És némán ültek egymás mellett..Mintha nem is ismerték volna egymást. Szótlanul néztek a távolba. Semmi zaj nem volt körülöttük. Zenét hallgattak. Ez az egy szál kötötte őket össze. Mégis rengeteget számított. Lehet másnak nem. De nekik rengeteget. Hiába éreztek többet egymás iránt, nem tudatták a másikkal...Ha szólni akartak, nem jött ki hang a torkukon, ezért csak csendben ültek...
Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)