Unom már, hogy egy lépést előre és kettőt mindig hátra,
Hogy, ha elmondok egy titkot, nem tudsz vigyázni a szádra.
Ez a barátság átka, hogy én mindig megbízom benned,
De, ha valaki rossz szót szól rólam, már nem tudod mit kell tenned.
Nem tudod merre kell menned, és hogy kinek is kell hinned,
Néha elkeserít az a tudat, hogy mára ez tényleg a te szinted.
Aztán akkor szúrsz hátba, mikor egy cseppet sem számítok rá,
A rosszindulatod sugara most mindent szép lassan szárít porrá.
Fojtogat a méreg, ami már évek óta a levegőben kering,
Vad világunk sokak számára mára egy túlméretezett ring.
Az emberek kiütik egymást, mégsem válnak soha győztessé,
Ez egy folytonos harc, amiben ha tehetem, én válok köztessé.
Lökdössél nyugodtan, én soha nem fogok ítélkezni feletted,
Melletted maradok akkor is, ha az őrangyalod rég eltemetted.
De, ha elfeledted a múltad, aminek egykor én is részese voltam,
Akkor ne is figyelj arra, hogy most itt tényleg hozzád szóltam.
Ez a barátság átka, hogy én mindig megbízom benned,
De, ha valaki rossz szót szól rólam, már nem tudod mit kell tenned.
Nem tudod merre kell menned, és hogy kinek is kell hinned,
Néha elkeserít az a tudat, hogy mára ez tényleg a te szinted.
Aztán akkor szúrsz hátba, mikor egy cseppet sem számítok rá,
A rosszindulatod sugara most mindent szép lassan szárít porrá.
Fojtogat a méreg, ami már évek óta a levegőben kering,
Vad világunk sokak számára mára egy túlméretezett ring.
Az emberek kiütik egymást, mégsem válnak soha győztessé,
Ez egy folytonos harc, amiben ha tehetem, én válok köztessé.
Lökdössél nyugodtan, én soha nem fogok ítélkezni feletted,
Melletted maradok akkor is, ha az őrangyalod rég eltemetted.
De, ha elfeledted a múltad, aminek egykor én is részese voltam,
Akkor ne is figyelj arra, hogy most itt tényleg hozzád szóltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése