Szimi♥

Istenem.....Tegnap átmentem Szimihez. Kurva jó nap volt. Annyit röhögtünk meg minden. Leírni nem tudom >.< Ismétlést követel.!: DD

Szimi : DDD*-* ♥

Néha olyan jó lenne visszaforgatni az időt bizonyos pillanatokhoz, hogy újra és újra átélhessük azokat! :))

na ja : /

Elpanaszoltad hogy mi bajod van, utána sietve lementél, meg se kérdezve: 'és veled mi a helyzet?'. Bár nem tudom miért lepődök meg, mikor eddig is szartál a fejemre. Csak akkor ne mond azt, hogy 'jaj, engem érdekel ám mi van veled'. Aha, látom...

Legbelül senki sem akarja tudni az igazságot. Néha azért mondunk igazat, mert egyszerűen nem mondhatunk mást. Néha azért mondunk igazat, mert hangosan ki kell mondanunk, ahhoz, hogy halljuk. És néha azért mondjuk ki az igazat, mert nem bírjuk megállni. És néha kimondjuk, mert minimum ennyivel tartozunk..

Igen, ő volt az én szőke hercegem azon a bizonyos fehér lovon.. de rá kellett jönnöm, hogy ebben a mesében nem én vagyok a királylány...

pontosan : DDD

igenis egy normális csaj vagyok.. szeretek bandázgatni. képes vagyok mindenen pisilésig nevetni.. tudok komoly is lenni. igenis megnézem a jópasikat annak ellenére, hogy több hónapja oda vagyok egy srácért. sokat beszélünk de nem hinném, hogy lehetne még valami.. sokszor átbaszták már a fejemet, olyan is előfordult, hogy a legjobb barátaim hagytak a szarba. a múltam megtanított arra, hogy megtanuljam hanyagolni azokat az embereket, akik szenvedést okoztak nekem. így sokkal jobb, pedig elég fiatal vagyok.. sok mindent átéltem már, ezek erősebbé tettek. már aztis megtanultam, hogy hagyjam figyelmen kívül azokat az embereket, akik rossz indulatú megjegyzéseket tesznek rám vagy akár a barátaimra, mivel értük ölök.:) ez vagyok én:) és jólérzem magam annak ellenére h nem vagyok stréber és csinálok hülyeségeket. :)

: (((

Volt egy nagyon gyönyörű pár, egy barna fiú és egy barna lány. Boldogok voltak hosszú éveken át, bár csak ilyen lenne az egész világ! Igen, ....de örökké semmi sem tarthat, a fiú útja másfelé haladt, szerelmük most már csak egy emlék maradt. Egy álomszép álom foszlott szerte, a lány zsebkendője könnyeit nyelte, körülötte megváltozott minden, sajnos ő nem felejt könnyen. Aki most ránéz az utcán, azt kérdi magától; "Miért?" - Hisz nemrég még majdnem repült a boldogságtól, most pedig épp, hogy nem hal a szomorúságtól. Már elteltek hosszú-hosszú hónapok, s a lány azóta is egy srác miatt zokog. Egy srác miatt ki most másra mosolyog, s másnak küldözget óriási virágcsokrot. Szerették egymást hosszú éveken át, nem mondták, hogy elhervadt a virág. Fájdalom s könny ragyogott a szemében, hát nem jutottam eszedbe egyszer sem? Már mások ülnek kis piros padunkon, olyanok akik szerelmesek és boldogok nagyon. Kár, hogy már engem nem tudsz szeretni, és sikerült ily hamar elfelejteni. Nekem ez nem megy ily könnyen, még most is emiatt folyik könnyem. Mire e levél hozzád elérkezik a síró kislány már nem létezik! Nem láttál hulló csillagot? Én voltam az ki eltávozott! A temetőben egy harang fájdalmában kondul, a sok kisírt szem, a kis sír felé fordul, a sírban egy lány nyugodt, ki már hónapok óta nem mosolygott. Erdő mélyén egy kis híd alatt találtak rá, de sajnos késő volt már! A srác éppen kihívóan mosolygott egy szőke lány szemébe, mikor a postás levelet adott kezébe. A levél hangulata boldogtalan volt egy lány szerelméről és haláláról szólt! A fiú könnyes szemmel meredt a papírra, őrülten futott a temetőbe, sírva. Zokogva rogyott a kis sír előtt térdre, ráborult bocsánatot kérve. Rájött nem kellett más szerelme, csak azt az egy lányt szerette. Sírva átkozta magát, miért nem jött előbb erre rá. Szél fújt át az éji temetőn, és a fiú bánatosan, fejét a kis sírról felemelte. Fájdalmas hangon valaki megszólalt : "SZERETLEK." A fiú ráismert a hangra, majd újra ráborult a kis sírra. Bocsáss meg nekem.

Mi jár a fejedben,vagy inkább ki..
Imádlak,szeretlek csak írd már ki :D

Már már csak egy megfakult kép maradtam....

Ez nagyon igaz :(

Olyan ember vagyok, aki sosem tudna elhagyni senkit, sosem tudna elszakadni senkitől, nem tudna elmenni mindent hátra hagyva! Olyan ember vagyok, akit mindenki elhagy, mindenki eltaszít magától, akivel senki sem törődik. Olyan ember vagyok. . .aki, senkinek sem fontos!

És majd eljön az a pillanat, mikor vége az álcának, s rájössz, hogy többé nem tudsz nélküle élni...és már nem is akarsz.

Miből áll egy kiscica? 30% bájosság 29% csínytevés 28% dorombolás 10% puha szőr 3% ártatlanság

Választhattam volna közötted és a magány között de úgy érzem jobb a második. Inkább legyek magányos mint hogy megint padlóra vágj. Kösz, de elég volt egyszer, nem kérek ismétlést...

Evolúciós késztetés, hogy törődünk azzal, aki fontos nekünk

és evolúciós késztetés az is, hogy leszarunk mindenki mást.

Nem valami profi:$

Benned megbízhatok azt mondtad én nekem.
De ezzel kapcsolatban sajnos tévedtem.
A kételyek bennem egyre csak nőttek,
A barátságunk túl ingadozó, rá kellett, hogy jöjjek.
Ismersz már eléggé, tudod, hogy milyen vagyok.
De mindig mást vársz tőlem és így telnek a napok.
Nekem a változás, tudod sehogy se megy,
Kérlek, végre, fogadd el ezt.
Vagy végleg elbúcsúztatjuk egymást,
És másik ember által keressünk empátiát.
De bárhogy is alakul, örökre meglesznek a fényképek,
És mindig megmaradnak a sok éven át tartó emlékek.

*Saját.*

Annyira szeretem.*-*

yesterday.

Hát, a tegnapi napom tök jól alakult. De aztán átfordult egy nagyon rosszba:(
Nem éppen erre számítottam :/


~Zaj kell ahhoz, hogy értékeld a csendet, szomorúság ahhoz, hogy értékeld a boldogságot és elutasítás ahhoz, hogy értékeld a barátságot!

hát na ja...

Volt egyszer egy lány aki aznap szakított a barátjával. Teljesen ki volt akadva, ezért nem is tudott aludni. Mivel pár hete olyasmit írtak körüzenetként neki a barátnői az üzenőfalára,hogy ha hajnali 1-kor hívná fel őket, akkor is meghallgatnák, felhívta 3 barátnőjét. Az egyik csak ennyit mondott: - Bmeg normális vagy te? - majd lecsapta a telefont. A lány kicsit elkeseredett , majd felhívta a 2. barátnőjét. ő ezt mondta: - Ne haragudj, de most rohadtul nem vagyok kíváncsi rád. - majd ő is lerakta. A lány már teljesen el volt keseredve, de azért még felhívta a 3. barátnőjét. Ő csak ennyit mondott: - Mesélj mi történt a fiúddal. - majd órákon át beszélgettek. Ennyit arról,hogy a facebookon a képmutató barátos üzenetek nem érnek sokat, mert tényleg csak bajban mutatkozik meg ki az igaz barát.

Amikor mondanád, de nem mered, mert félsz, hogy elrontod vagy elveszted.Amikor zokognál igazán és szívből, de csak halkan szabad, nehogy bárki is meghallja.Amikor te sem tudod, mi lenne jobb, menni vagy maradni. hagyni hogy menjen vagy marasztalni..

Míg ti kibeszéltek a hátam mögött, én hátradőlök, és csak arra tudok gondolni: 'azannyát' van egy saját fanclubom.

Lélek: Tudományos tény, hogy nem létezik, mégis a legtöbb fájdalom oda telepszik le.

Egy ölelés (...) sokkal többet jelent két test érintkezésénél. Egy ölelés azt jelenti: nem vagy fenyegető, nem félek ennyire közel kerülni hozzád, el tudok lazulni, otthon érzem magam, védett helyen, ahol megértenek. A hagyomány szerint valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk.

Imádom, ha azt hiszed, hogy ismersz, pedig aztán fogalmad sincs arról, hogy milyen is vagyok.;D

Nem az az igazi kín, amikor könnyektől el vagy ázva, hanem mikor belül sírsz és mégis mosolyogsz.

Szerelmed meghozta szívembe a tavaszt. Vedd már észre hogy szeretlek te paraszt!

Néhány ember belép az életünkbe,lábnyomokat hagy a szívünkön,és onnantól kezdve soha többé nem leszünk a régiek.

Szeretni könnyű, de feledni nehéz, mert a szív a múltba ezerszer visszanéz...

Nem kellettem - Eldobtál*
Nem szerettél - Játszottál*
Továbbléptél - Váltottál*
Én próbáltam - De elhagytál*
Szívem széttört - Érted már?*

tegnap *-*

Hát, tegnap bementem Szolnokra, Kingával találkoztunk:)
Kurva jó volt. Pelóba beszélgettünk meg minden. D áh... olyanokat szakadtunk :))
Utána elmentünk anyujához pénzért és elmentünk a Prontoba. Fél pizzát megettem. Ami nállam valami XD Meg egyszer úgy beégtünk. :"D Voltunk a Vodafone-nál. Kajak volt. :)

Most sírjak vagy nevessek ? Gyűlöljek és szeressek?

Az emberségem magas de ezt már nem tűröm el öreg.
Körbevett egy látszólag megbizható közeg,
de csalódtam bennük és soha nem bocsátok meg már,
elvesztettem mindenkit nem maradt spanom se már.

A könnyeim nem látod, de a szívem megszakad.Mosolyog az ajkam, pedig nem hallottam igaz szót.

Ha kérdeznéd hogy vagyok, lenne mit mesélnem.

Egy újabb rossz nap, vajon mit hozhat?
Minden egyes holnap, más reményeket foszlat.

Tudom, sokat hibáztam már én is az éveim során, és korán megtanultam, az élet gyakran vág pofán.

... vannak olyan érzelmek, amelyeket egy lány sohasem fejezhet ki szavakkal, de bármilyen erős is legyen, elárulja a könnyeivel...

Sírni már nem fogok...Érted biztos...Elég volt az a millió könnycsepp...Elég volt a bánat!Bár szeretlek örökké de már nem várlak..Nem várlak mert nincs értelme..Ahogy jössz úgy mész is..Nem is baj.. Csak néha fáj.. Mert tudom hogy csak hazudtál..Hazudtál mikor azt mondtad szeretlek..Hazudtál mikor azt mondtad soha el nem engedlek...

Nagyon nehéz eset vagyok! Önfejű,önérzetes,sértődékeny,néha kicsit néha nagyon bunkó,iszonyatosan büszke,hirtelen haragú,olyan aki nem bizik meg senkiben.De nagyon tud szeretni, bármit megtenne a barátaiért és a családjáért, megpróbálhatod kiismerni de egyszerűbb elfogadni és szeretni.

; ))

Van, aki lenéz, van, aki utál,
De nem is akarok megfelelni már,
Az én világomba csak az fér bele,
Ki mellettem áll, el nem enged.
Aki elfordul, menjen,
Nekem nem kell!
Úgyis kerek a világ,
Ha nem mindenki kedvel!

igen....

Azta de rég írtam már :))
Mmm... nyár van:$ *-*
A baj az, hogy nem tudok mit mondani:$$
Újhaj^^

Már átlátok,
átlátszóan álcázod,
tudd meg, hogy sose versz át, a szereped gáz.
Térj magadhoz,
én úgysem várok rád!

olvasd végig.

Ismered azt az érzést, amit csalódásnak hívnak? Kívánom neked, hogy soha ne tapasztald meg. Egy nő számára a legjobb barátjában való csalódás a legrosszabb dolog. Bármilyen csapást elviselnek, bármilyen gondot megoldanak, de az, hogy egy barátban, akit nagyon szeret, csalódnia kell, számára felér a véggel. Hogy miért? Nehezen jövünk rá. Voltál már olyan helyzetben, hogy azt hitted minden rendben van veletek, elbúcsúzol, megbeszélitek a következő találkozás idejét, felszállsz a buszra, és boldog vagy, hogy Ő van neked?... Aztán pár nap múlva amikor nem keres, rájössz, hogy akkor láttad utoljára. Kihasznált... Én ismerem ezt az érzést, és nem hinném, hogy egyedül lennék ezzel sajnos.. Egy hatalmasat csalódsz, és romokban az életed. Napokig nem vagy önmagad, úgy gondolod, veled valami nagy baj van. De fel kell állnod! Nem hagyhatod, hogy ő nyerjen, hogy elérje a célját! Mutass boldogságot, mutasd, hogy erős vagy, még akkor is ha egy világ dőlt össze benned.

nyaú♥

jebój:D

Csekkoljátok,lájkoljátok,osszátok:$$ ♥

Köszönjük:))

"Én hittem neked, úgy éreztem ismerlek,
De rá kellett jönnöm, viszonzatlanul kedvellek.
Egy barát nem ilyen, csalódnom kellett,
Fáj, hogy tőled felém csak ennyire tellett."
/Angel free percek/

úgy tetszik...

"Barátnak hittelek, de szemembe hazudtál,
Sunyi módon előttem csak lapultál.
Utállak már azért amit tettél velem!
Gondolkodj el, többé ne keress engem!"
/Angel free percek/

annyira igaz...

"Barátságotok lassan semmit nem ér,
Mikor bajban vagyok, nincsen remény.
Nem segít senki, nincs kire számítsak,
Csak lájkok jönnek, mik nem számítanak."
/Angel free percek/

Tudom, érzem,hogy itt már nincs helyem. Zavartan nézek a világra és kérdezem hová tartozok én? Hol van rám szükség? Persze, hogy sehol rám senkinek nincs szüksége. Nem hiányzok senkinek. Legszívesebben elmennék a távolba. Nincs mi itt tart. Szörnyű érzés, hogy akibe bízol/bíztál, szeretsz az nem törődik veled, le se szar. A szívem kifacsarodott..Érzéseim nincsenek, vagyis éppenséggel csak a szomorúság.

*Saját.*

Kedvelsz?-Én is téged!
Szeretsz?-Ennek örülök.
Barátod vagyok?-Úgyse.
Jó barátod vagyok?-Ebben biztos vagy?
Legjobb barátod vagyok?-Te is nekem. Megbántassz?-Egy világot törsz bennem össze. Mert újra csalódtam, megint... Nem is voltam a barátod...!

*Saját.*

Köszönöm, nyugodtan hagyj engem cserben,
szarjál le, úgyis másik is ezt csinálják velem.


*Saját.*

Búcsú soraimat írom. Már biztos vagyok abban, hogy mit akarok. Az életem itt hagyom. Mindenkitől elköszönök ebben a pár sorban. Szeretném mindenkinek megköszönni, hogy mellettem volt nem hagyott cserben, tanácsokat adott stb... De mire te ezt a szöveget végig olvasod, addigra már hatottak bennem a gyógyszerek...

*Saját.*

Oks,kösz! Még sok ilyet légyszi, az emberekben már így is kurva nehéz bízni..

Nem bántam meg semmit, nekem így kell élnem és magasról leszarom, hogy ki állsz-e értem!

Szemét vagyok az is leszek… Hogy mit gondol más arra én teszek…

Mert ha bele nézek a tükörbe semmit sem látok…
Fasz*m kivan mindennel az élet egy átok…

Ki az aki spanol közben hátad mögött lenéz? Nem az a megoldás hogy az első ajtón bemész.