Az az érzés hogy egyedül vagy, nincsenek már veled a régi barátok, nem találod a helyed a világban és nem szívesen kelsz fel minden reggel és kezded a napot. Én ezt érzem, elment minden erőm hogy tűrjem a kritikát, a minden napos lenézést, és hogy minden szünetben egyedül vagyok. Nézem a többieket hogy nevetgélnek a barátaikkal....
Nincs olyan ember, akiben feltétel nélkül megbízok, akinek bármit elmondhatok.
Tudod milyen hogy a szemedbe nyalnak, a hátad mögött meg.....? Csak kihasználnak, ja.
Én tudom.
Lenéznek mert más vagyok. Miért? Csak én nem értem..?
Nincs olyan ember, akiben feltétel nélkül megbízok, akinek bármit elmondhatok.
Tudod milyen hogy a szemedbe nyalnak, a hátad mögött meg.....? Csak kihasználnak, ja.
Én tudom.
Lenéznek mert más vagyok. Miért? Csak én nem értem..?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése