Hm...

Nem vagyok tökéletes lány.
A hajam nem áll mindig jól és gyakran elbukom.
Ügyetlen vagyok,és néha összetörik a szívem.
Van,hogy veszekszem a barátaimmal és vannak napok,amikor semmi se sikerül.
De ha jobban belegondolok és egyet hátra lépek,akkor úgy érzem.
Hogy ez a különleges élet a valóság,és lehet.
De csak lehet,hogy szeretek tökéletlen lenni.

2011. december 11., vasárnap

memories.

Emlékszel, szinte mindent együtt csináltunk. Együtt próbáltunk ki minden olyat, ami jó és káros. Megtanultuk elfogadni egymás hibáit. És büszkén mondhatom, hogy te még éjszaka is felvetted a telefont, álmosan végighallgattad a világrengető problémáimat , és bölcs tanácsot adtál. Könnycsordulásig tudtunk nevetni a jelentéktelen kis dolgokon, és halálos félelemben egymás kezét szorítva néztük az ócska horror filmet. Őszintén beszéltünk egymással és támogattuk egymást. Volt mikor túl sokat voltunk együtt és apró, felesleges hülyeségeken kaptuk fel a vizet, de mindig visszataláltunk egymáshoz. De az akkor volt. Most már minden más...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése